A gyümölcsfák metszése februárban, fagymentes, száraz napon a legjobb. A fa ekkor nyugalomban van, a sebek a rügyfakadás előtt gyorsan záródnak, és a korona szerkezete jól látszik levél nélkül. Ha a hőmérséklet mínusz öt fok alatt van, tegye le az ollót — a fagyott fa szövete töredezik a vágás mentén.
Három alapvágás
A ritkító vágás egész vesszőt vesz ki tőből: fényt és levegőt ad a korona belsejének. A visszavágás rövidít, és a vágás alatti rügyeket erős hajtásra ösztönzi. A tisztító vágás a sérült, betegséges, egymást keresztező részeket távolítja el — ezzel érdemes kezdeni, mert utána világosabb, mit kell még tenni.
Alma és körte
Ezeknél a fényre nyitott, tányéros korona a cél: a belső, felfelé törő vízhajtásokat tőből vegye ki, és tartson meg 3–5 jól elosztott vázágat. A rövid, gyűrűs termőrészeket ne rövidítse — azokon lesz a termés.
Csonthéjasok: később és kevesebbet
A kajszit, őszibarackot, cseresznyét ne metsszük mélyen télen: náluk a virágzás utáni, illetve a nyári metszés kíméletesebb, mert a nyitott seb kevésbé fertőződik gutaütéssel és monília gombával. Télen csak a törött és nyilvánvalóan beteg részt vegye le.
Szerszám és seb
Éles, fertőtlenített olló és fűrész az alapfeltétel. Két fa között törölje át a pengét alkohollal — így nem hurcolja tovább a betegséget. A 3 cm-nél nagyobb sebet érdemes sebkezelővel lezárni; a kisebbeket a fa magától is bezárja, ha a vágás tiszta és a gallérgyűrűt nem sértette meg.