Magyarországon a júliusi hőség és a kevés csapadék együtt jár, ezért az öntözés nem pótlás, hanem tervezés kérdése. A legfontosabb szabály egyszerű: kevesebb alkalommal, de mindig nagy adaggal öntözzünk, hogy a víz legalább 25–30 cm mélyre leszivárogjon.
Miért rossz a napi kevés
A napi egy-két liter csak a felső réteget nedvesíti. A gyökér oda húzódik, ahol vizet talál — így sekély gyökérzet alakul ki, ami két meleg nap kihagyás után már fonnyad. A heti húszliteres, lassú öntözés viszont mélyre viszi a vizet, a gyökér utánamegy, és a növény sokkal jobban tűri a hőséget.
Mikor öntözzünk
Hajnalban a legjobb: a talaj hűvös, a párolgás kicsi, a levél napkeltéig megszárad. A késő esti öntözés második legjobb, de gombás betegségre hajlamos növénynél — uborka, paradicsom, rózsa — kerülje, mert a nedves levél éjjel gombának ideális. Déli órákban egyáltalán ne öntözzön leveles részre.
Hogyan mérje meg
Öntözés után egy órával szúrjon a földbe egy csavarhúzót. Ha könnyen 20 cm-re megy, elég volt a víz; ha 5 cm-nél megáll, kevés. Ez a legpontosabb "műszer", amit ingyen kap. Cserépben egyszerűbb: akkor öntözzön újra, ha az ujja a második ujjperc mélységben szárazat érez.
Mulcs: a fele víz megtakarítható
Négy-öt centis mulcsréteg — fűkaszálék, szalma, kéreg vagy szárazságkedvelő növényeknél kőmorzsa — akár feleannyi öntözést jelent. A mulcs hűvösen tartja a talajt, csökkenti a párolgást, és megelőzi a talajkéreg kialakulását. Csak a tőnyakat hagyja szabadon, hogy ne fulladjon be.